A könyvjegyzet nem a könyv tartalma, hanem azok a gondolatok, amik nekem valamiért fontosak voltak, vagy, ami eszembe jutott a könyv olvasása közben. A könyvben sokkal több minden van, mint, amit én kijegyzetelek.

Ajánlás: Volt egy-két érdekes gondolat a könyvben, de azért olvastam már jobb könyvet.

1) A tények megakadályozzák a megértést

Az az állítás, hogy nem tényeket és adatokat kell magolni, hanem megérteni kell a dolgok mögött húzódó okokat és összefüggéseket. A tények és adatok magolása, a vers tanulás haszontalan. EZ NEM IGAZ.

Fontos az összefüggések és az okok megértése, de a tények ismerete és az összefüggések megértése összefügg, kéz a kézben jár.

• Az agyunk így működik.
  • A rövid távú memóriába csak kevés (kb. 7) dolog fér, ezért, ha nem ismerjük a tényeket, akkor az nagyon megnehezíti a gondolkodást, amennyiben 7-nél több dolog közötti összefüggésről van szó.
  • Az agyunk neuronok kapcsolatán alapul és az alapfunkció az emlékek előhívása, amihez kötődnek az összefüggésekre vonatkozó gondolatok.
  • Példa: 46 x 7 kiszámítása:
    • 7 x 4 = 28 (ez a hosszú távú memóriából jön, majd a rövidtávúban tárolódik).
    • 28 x 10 = 280 – a 28 a RTból jön, a 28 x 10 a HTból, az eredmény megy a RT-ba.
    • 6 x 7 = 42 (ez a HTból jön, majd a RTban tárolódik).
    • 280 + 42 = 322 (mind a két paraméter RT-ból)
    • Jól látható, hogy, ha egy csomó minden nem jönne eleve HT-ból, az nagyon megnehezítené az egészet.
    • 232 x 672 már nagyon nehezen menne fejben a RT korlátossága miatt, ezt már inkább papíron (vagy gépen) érdemes elvégezni.
  • Nem lehet nyelvet beszélni úgy, ha az ember a szótárból keresgéli ki a szavakat.
• A ténybeli tudás nem akadályozza a kreativitást, hanem segíti.
  • Senki sem tud olyat kitalálni, alkotni, amihez nincs meg a ténybeli tudása.
  • Egy író, aki nagyobb szókinccsel rendelkezik, változatosabb művet tud írni.
  • Egy tudós, aki több tudományterületet tényeit és összefüggéseit is ismeri könnyen találhat összefüggéseket a területek között.

Ugyanígy igaz ugyanakkor, hogy a megértés nélkül a ténybeli tudás nem elégséges.

2) A tanár által irányított oktatás passzív

Jogos a felvetés, hogy a diákokat arra kellene megtanítani, hogy képesek legyenek önállóan megoldani problémákat és önállóan tanulni. nem igaz azonban, hogy ennek az elérésére az a legeredményesebb módszer, ha a diákokat magukra hagyjuk. A tanári segítség, tanítás, iránymutatás elengedhetetlen az önállóság létrehozásához.

• Az anyanyelvet az ember képes önállóan, tanári segítség nélkül megtanulni, de ez nem igaz minden fajta tudásra. Az ember agya úgy van huzalozva, hogy erre képes legyen. Az ABC, a számok, a komplex ismeretek elsajátítása nem lehetséges segítség nélkül.
• Az külön tudomány, hogy egy adott komplex dolgot milyen lépéseken keresztül lehet a legeredményesebben elsajátítani. Hogyan lehet egy komplex problémát (pl.: 3X+10 = -5-0,5X megoldása) egyszerűbb problémákra felbontani, amelyeknek a megoldásán keresztül lehet eljutni a komplex probléma megoldásának a megértéséig.
• Évszázadokig tartott, mire az emberiség magától rájött egyes tudásokra – például, pitegoras tv. Ezeket megtanítani napok kérdése, újra rájönni valakinek, szinte lehetetlen.

3) A 21. század alapvetően megváltoztat mindent

Az új gazdasági körülmények a technológia fejlődése olyan lehetőségeket ad a kezünkbe, ami mindent felülír. Nem igaz.

Tény, hogy vannak képességek, amik felértékelődnek a 21. században. Érzelmi képességek, kreativitás, kritikus gondolkodás ma sokkal fontosabb, mint korábban. Ugyanakkor ez nem jelent alapvető változást abban, hogyan érdemes tanítani. Ami azt illeti voltak már a történelemnek olyan időszakai, amikor ugyanezek a képességek voltak fontosak – pl.: ókori Görögök.

Ugyancsak tévhit, hogy az új technológia lehetőségei feleslegessé teszik a lexikális tanulást – hiszen bármikor rákereshetsz. Csakhogy nem lehet összefüggéseket felfedezni azok között a dolgok között, amikről csak a Google tud. Lásd még: 1. fejezet.

4) Bármikor utána tudsz nézni

• “Nem kell tudnod mindent, elég, ha tudod, hol nézz utána a könyvtárban” – Einstein. Ami azt illeti, Einstein nem is mondott ilyet.
• Minek megjegyezni, bármikor rá lehet keresni a google-lel.

Van ebben igazság, de ugyanakkor nem lehet összefüggéseket felfedezni azok között a dolgok között, amikről csak a Google tud. Lásd még: 1. fejezet.

Téves következmények:

• Nem szükséges lexikális tudás fejlesztésével foglalkozni.
• Arra kell megtanítani a tanulókat, hogyan használják a keresőket.

Miközben a keresési képességek fejlesztése valóban fontos, de a lexikális tudás is elengedhetetlen.

• Szükség van a lexikális tudásra a gondolkodáshoz – lást 1. fejezet.
• A kereshető információ kör olyan gazdag, túláradó, lehengerlő, hogy könnyű benne eltévedni és rossz következtetéseket levonni. Például egy szó jelentése a szótárban lehet olyan széleskörű, hogy tisztán utánanézés eredményeként a diák teljesen félre érti miről van szó – különösen igaz ez, minél kisebb a témában a már meglévő tudása.

5) Továbbadható képességeket kellene tanítanunk

Tanítsuk meg az embereket, hogyan tanuljanak, hogyan tanítsák magukat és másokat is. Ez hasznosabb, mint tudást átadni.

Valójában a tanítás igényel számos képességet a jó tudás átadáshoz, amire igazából csak a tanárnak van szüksége, például:

• egy adott problémát milyen egyszerűbb rész problémákra lehet felbontani és azon keresztül tanítani,
• hogyan lehet észrevenni, ha valaki nem érti, amit elmondtunk,
• hogyan lehet felismerni, mi gátolja a megértést az adott diák esetén,
• hogyan lehet egy problémát máshogy megközelíteni, hogy az ember könnyebben megértse.

6) Projektek és a gyakorlat a legjobb módjai a tanulásnak

A gyakorlat és a valódi problémákkal való szembesülés valóban fontos – learning by doing -, azonban nem elégséges. Mindenki csak olyan nehézségű feladatot tud önállóan megoldani, ami legfeljebb kicsivel nehezebb annál, amit már csinált. Egy lépéssel. Ha egy juniornak adunk olyan projektet, ami szakértőt kíván, nem fog tudni egy lépést sem haladni és így tanulni sem. Másrészről a tanulás integráns és fontos része a biztonságos és egy adott képesség elsajátításához testreszabott környezetben való gyakorlás – homokozó, edzés, stb. Az algebra tanulását az X-1=0 egyenletnél érdemes kezdeni nem egy rakéta hajtómű tervezésével.

7) A lexikális tanítás kiképzés

OK, ezt már értem magyarázat nélkül is.