Amikor olvasok, vagy hallok egy jó könyvről, akkor azt mindig feljegyzem, mert különben elfelejteném. Innen tudom, hogy sokkal több könyvvel kapcsolatos ajánlást gyűjtök, mint, amennyit el tudok olvasni. Sorakoznak a listában az elolvasandó könyvek, de a szorgos olvasás ellenére a lista soha nem rövidebb lesz, mindig csak egyre hosszabb.
Ezek mind jó könyvek. Mindet el kellene olvasnom. Nem fogom. Nem lehetséges. Fontos tanulság ugyanakkor, hogy mindig sokkal több jó könyv van, mint, amit el tudok olvasni, ezért szabad és indokolt megválogatnom, hogy mit olvasok.
Válogatok, de nem csak abban, mit kezdek el olvasni, hanem abban is, mit folytatok. Nem olvasok végig egy könyvet, csak azért, mert belekezdtem. Megengedem magamnak, hogy belekezdjek egy könyv olvasásába akkor is, ha nem tudom, hogy a szempontjaim teljesülnek, de folyamatosan mérlegelem a szempontokat és, ha nem teljesülnek, veszem a következőt.
A következő szempontok szerint válogatok:
- Vannak benne okos gondolatok. Nyilván.
- Olyan okos gondolatok vannak benne minél többen, ami nekem új. Akármilyen okos is a könyv, ha nekem már ismert, ami benne van, nem olvasom tovább.
- Érdekel a téma. Sok nagyon hasznos téma van, ami épp nem rezonál rám. Azt vettem észre, hogy sokkal lelkesebben, odaadóbban és kitartóbban olvasom azt, ami nem csak jó, de engem személyesen is érdekel. Tudni akarom, mi van benne. 100 oldalt elolvasok egy engem izgató könyvből, amíg ugyanannyi idő alatt a nagyon hasznos, de engem nem érdeklőből 5 oldalt kiszenvedek. Szenvedni azonban nem szeretek, haladni sebesen, hasítani a szélben annál inkább, ezért, ha azt veszem észre, hogy egy könyv nagyon jó, de nem érdekel, akkor abba hagyom.
- Szórakoztató. Muszáj, hogy szórakoztató legyen. Unalmas száraz könyvet ugyanis szenvedés olvasni. Hiába nagyon okos. Ahogy szoba-biciklizni sem vagyok hajlandó, miközben biciklizni meg nagyon szeretek, és pedig ugyanazt kell csinálni, csak az egyik szórakoztató, a másik meg nem.
- Számomra érthető. Minden okos gondolat feltételez valamilyen meglévő, előzetes ismeretet. A meglévő ismeretre épít, azt gondolja tovább, azt egészíti ki. Ha nálam nincs meg az, amit a szerző feltételezett, hogy meg kéne legyen, akkor nem fogom tudni a sok okos gondolatot hova kötni és semmit nem fogok érteni, sem pedig hasznosítani belőle. Ez nem a szerző hibája, csak az a könyv az én aktuális tudás szintemmel nem dolgozható fel. Ezt onnan veszem észre, hogy nem, vagy nagyon nehezen hámozom ki, mit is akart a költő. Ilyenkor ugyancsak nem folytatom. Szégyen a futás, de túl sok potenciálisan elolvasandó jó könyv van a listámban.
- Rövid. Ez nem kizáró feltétel, de nagyobb az esélye, hogy nem marad félbe, vagy nem nyűglődöm vele sokáig, ha rövid, ezért ezt is preferálom.