Hogy jön létre a felelősség érzet és a számon kérhetőség?

Hogy jön létre a felelősség érzet és a számon kérhetőség?Ki a felelős? Ki a számonkérhető? Mi a különbség a felelősség és a számonkérhetőség között? Ezt a két fogalmat korábban rendszeresen kevertem, sőt helyenként egymás szinonimájaként használtam. Mióta utána jártam, hogy mi is a különbség a kettő között egyre jobban zavar, amikor a fogalmakat valaki egymás helyett használja, sőt, még ennél is jobban zavar, amikor egyes vezetők a számonkérések, felelősségre vonások hiányát látják az alacsony teljesítmény mögött.

Amikor egyetemista voltam, akkor én voltam a felelős azért, hogy bejárjak az órákra, megtanuljam a tananyagot. Ugyanakkor senki nem kérte tőlem számon, hogy bejártam-e vagy egyáltalán kezembe vettem-e a könyvet. Azzal kapcsolatban viszont én voltam a számonkérhető, hogy a fejemben megkeletkezzen a tudás, amit a vizsga időszakban rendre számon is kértek tőlem.

Hogy jön létre a felelősség érzet és a számon kérhetőség? részletei…

Én szoktam hibázni!

Én szoktam hibázni!
Készítette: Nagy Tamás Gábor

Azért gondolom ezzel kezdeni, mert ez nem volt mindig így. Úgy értem, persze nyilván mindenki követ el hibákat, de nem mindig gondoltam azt, hogy ez másra tartozna, vagy akár csak ügyet kellene belőle csinálni.

Én is vettem részt olyan projektben, amelynek a státuszát piros, sárga és zöld színekkel jelölték. A projekt az elején zöld volt. Aztán az idő előre haladásával maradt a zöld, aztán megint zöld, még mindig zöld, zöld, zöld, zöld, zöld, zöld, zöld, zöld, zöld, zöld, aztán amikor elértük a határidőt: szuperpiros. Persze valójában menet közben torlódtak fel a problémák, nem a végén, csak mi inkább igyekeztünk takargatni a hibáinkat. Reméltük, hogy majd behozzuk az lemaradást. Majd valahogy kidumáljuk. Majd ráfogjuk az ügyfélre. A nyuszira. Különben is: OK megtörtént, de ne ezen rágódjunk már, nézzünk előre, haladjunk tovább, nincs itt semmi látni való. Én szoktam hibázni! részletei…