Hogy jön létre a felelősség érzet és a számon kérhetőség?

Hogy jön létre a felelősség érzet és a számon kérhetőség?Ki a felelős? Ki a számonkérhető? Mi a különbség a felelősség és a számonkérhetőség között? Ezt a két fogalmat korábban rendszeresen kevertem, sőt helyenként egymás szinonimájaként használtam. Mióta utána jártam, hogy mi is a különbség a kettő között egyre jobban zavar, amikor a fogalmakat valaki egymás helyett használja, sőt, még ennél is jobban zavar, amikor egyes vezetők a számonkérések, felelősségre vonások hiányát látják az alacsony teljesítmény mögött.

Amikor egyetemista voltam, akkor én voltam a felelős azért, hogy bejárjak az órákra, megtanuljam a tananyagot. Ugyanakkor senki nem kérte tőlem számon, hogy bejártam-e vagy egyáltalán kezembe vettem-e a könyvet. Azzal kapcsolatban viszont én voltam a számonkérhető, hogy a fejemben megkeletkezzen a tudás, amit a vizsga időszakban rendre számon is kértek tőlem.

Hogy jön létre a felelősség érzet és a számon kérhetőség? részletei…

Elfoglalt menedzsert szeretnél a vállalatodba, vagy szervezetfejlesztőt?

Elfoglalt menedzsert szeretnél a vállalatodba, vagy szervezet fejlesztőt?
Készítette: Nagy Tamás Gábor

Küszködök a versenyautóval, hogy gyorsabb legyek, de alig tudom pályán tartani. Kipörög a kerék, tolja az orrát, és nem halad, pedig már folyik rólam a víz úgy küzdök. Aztán kiállok a boxba. A szakértő jelzi, állítsak a gumi nyomáson, és hirtelen minden a helyére kerül: az autó betapad és erőlködés nélkül tudok szuper gyorsan menni.

Választhatsz: a sofőrt kéred, vagy a szakértőt. Az elfoglalt menedzsert, aki folyton rohan, vagy a szervezetfejlesztőt, aki növeszti a szervezetet. Elfoglalt menedzsert szeretnél a vállalatodba, vagy szervezetfejlesztőt? részletei…

Dicsérni muszáj!

Ahol mi lakunk, évente szokott lenni kerékpáros felvonulás, amin már egész kicsi kora óta gyakran részt veszünk a lányommal. Két kört kell menni egy hét kilométeres pályán. Amikor még kicsi volt, általában elég lassan értünk körbe. Persze próbáltam gyorsabb haladásra ösztökélni: “Gyerünk! Tudod te ezt jobban is! Hajts! Na most nyomjuk meg!” – mondanom sem kell nem sokat értem el. Aztán az egyik évben, változtattam. “Azta, de jól hajtassz!” – mondtam. “Hú de gyors vagy!”. Be kell vallanom, nem mondtam igazat, mert addig egy cseppet sem volt gyorsabb, mint korábban bármikor. Na, de ezután! Úgy begyorsított, hogy még egy harmadik körre is el tudunk menni.

Megdicsértem, amikor nem is volt mit dicsérni, de ez hatalmas motiváció löketet adott neki, és utána alig értem utol.

Dicsérni muszáj! részletei…